
Idén ismét megtanultam azt, hogy az egészség a legfontosabb, de tényleg, akár a szeretteinkről, akár a saját egészségünkről van szó. Nem elég, hogy a papám kórházba került az év elején – szerencsére nem kellett sok időt bent töltenie, és azóta már kicsattanóan jó formában van –, engem egy kisebb közlekedési baleset ért, ami ugyan a helyzethez képest kifejezetten szerencsésen végződött, azonban így is sok bosszúságot és fájdalmat jelentett és jelent nekem nap, mint nap. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem tört el semmim, nem ütöttem be a fejemet, ugyanakkor a sürgősségin szakadt sebbel az összevarrásra várni, hónapokig fennmaradó tünetekkel, fájdalmakkal az eset után nem túl felemelő, és akkor még a rendőrségre is mászkáljon az ember egy vétkes sofőr miatt… Tényleg örülök, hogy nem történt nagy baj, de ahogy szokták mondani, ez éppen elég nagy baj. Viszont szerencsére örömök is tarkítják a napjaimat: mindkét húgom idén diplomázik, anyukánk anyukája pedig a 80. évét ünnepli jövő héten – jönnek a családi ünneplések! [Read more…]